A tetoválás ereje – személyes blog
Amikor eldöntöttem, hogy tetováló leszek, első sorban az a gondolat motivált, hogy ezáltal, nap mint nap rajzokat készíthetek leendő vendégeim bőrére. A “vászon” akkoriban kevéssé foglalkoztatott, ám ahogy haladtam előre a tetoválóvá válás folyamatában, rájöttem, hogy nem csak az alkotás tölthet fel lelkileg, hanem a nagyszerű emberek is, akikkel ezáltal időt tölthetek.
Egy szeptemberi emlék különösen kedves a szívemnek, amikor is egy fantasztikus napot volt szerencsém eltölteni két vendégemmel. Izát, még a nyár folyamán ismertem meg, amikor a munkája miatt Szlovéniából Budapestre utazott, és kollégáival betért hozzánk tetováltatni. Egyből megtaláltuk a közös hangot, és annak ellenére, hogy egy fájdalmas területet választott készülő tetoválásának, nagyon jól szórakoztunk. Pár nap elteltével vissza is tért barátnőjével még egy tetoválásért, és már akkor jelezte, hogy hamarosan látjuk még egymást.
A nyár végén üzenetem érkezett tőle, amiben, arról érdeklődött, hogy egy szeptemberi hétvégére be tudom-e írni a naptáramba, ugyanis anyukájával két napra Budapestre utaznának. Elmesélte, hogy az édesanyja 64 éves, és ő is szeretné elkészíttetni első tetoválását a Creation Tattoo Shop-ban. Természetesen igent mondtam mindkettejüknek, és izgatottan vártam érkezésüket.
A megbeszélt időpont egy pénteki napra esett, viszont vendégeim már csütörtökön megérkeztek Magyarországra, és még aznap be is köszöntek nekem a szalonba. Izát nagyon jó volt viszontlátni, anyukájában, Metaban pedig egy roppant szimpatikus hölgyet ismerhettem meg. Már aznap meghatottak, ugyanis egy nagy szatyorral érkeztek, amiben házi termesztésű fűszereket hoztak nekem ajándékba. Ám ezt még sikerült fokozniuk! Ugyanis mikor arról érdeklődtem, sikerült-e megnézniük minden látnivalót, amit terveztek, és mik a másnapi terveik a tetoválás után, azt felelték, hogy igazából azért utaztak ide Szlovéniából, mert Iza velem szeretett volna tetováltatni. Elképesztő érzés volt, ezt hallanom.
A pénteki napot Meta tetoválásával kezdtük, egy finom, légies keresztet választott a lapockái közé. Természetesen eleinte volt benne egy kis izgalom, de ez az első vonások után elmúlt, és remekül tűrte a tűszúrásokat. Mindeközben kellemes zenét hallgattunk, Iza pedig büszkén fogta anyukája kezét, nagyon bensőséges légkör alakult ki. Mikor már a tetoválás vége felé közeledtünk, kollégám, Zoli videózni kezdte a készülő munkát. Meta megkérte, mutassa meg neki hol tartunk, és amikor meglátta a hátáról készült felvételt, könnyekig meghatódott. Hozzám fordult, megpuszilgatott és kedves szavakat suttogott a fülembe. Pár perccel később pedig el is készült a minta, teljes volt az eksztázis.
Mialatt Iza alkar tetoválása készült, Meta tett egy sétát a környéken, hozzánk visszatérve pedig Zoli készülő grafitrajzát kezdte csodálni. Kis idő múlva arra lettem figyelmes, hogy kollégám odaajándékozza neki ezt a rajzot, amivel újabb hatalmas örömet sikerült szereznie. Meta ezután boldogan várakozott lányára, aki néhány óra múlva szintén elégedetten pillantott a tükörbe. Aznap mindannyian mosolyogva távoztunk a szalonból.