Felhasználási feltételek

HUN / ENG


Milyen jogok illetik meg a fogyasztót szavatossági jogcímen?

  1. A Ptk. idézett 306. § (1) bekezdése alapján a főszabály a következő: A vásárló, a fogyasztó (tehát nem a forgalmazó!) választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér.

Kivétel a főszabály alól (vagyis mégsem választhat a vevő), amennyiben a vevő választott igényének

  • teljesítése lehetetlen (pl. “kifutó” modellt vásárolt és nincs ugyanilyen másik raktáron, tehát kicserélésre nem kerülhet sor), vagy
  • teljesítése a másik (nem választott) szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne (a forgalmazónak).

A felek vitája esetén irányadó szabály szerint minden egyes esetben figyelembe kell venni a dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, az adott szerződésszegés súlyát és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget, és csakis mindezen körülmények gondos mérlegelése eredményeképpen állapítható meg, melyik fogyasztói igény (forgalmazó általi) teljesítése jogszerű (bírósági hatáskör).

  1. A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A vonatkozó GKM rendelet nem ír elő napokban meghatározott határidőt a kijavításra, kicserélésre, csupán annyit rögzít, miszerint: “A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze”.

Nyilvánvaló, hogy mindig az adott eset összes körülményére tekintettel lehet csak meghatározni, hogy mit lehet megfelelő határidőnek tekinteni. Amennyiben azonban a forgalmazó a fent hivatkozott, 15 napos határidőn belül egyáltalán nem tesz intézkedéseket a kijavítás/csere elvégzése iránt, úgy felelőssége kétséget kizáróan megállapítható.

  1. Ha a kereskedő nem vállalja a kijavítást, vagy a kicserélést, vagy vállalta ugyan ezek valamelyikét, de nem tudott ennek eleget tenni a b) pontban meghatározott feltételekkel, akkor a vásárló jogosult választása szerint, vagy megfelelő árleszállítást kérni vagy elállni a szerződéstől, azaz a hibás termék visszaszolgáltatása fejében teljes vételár-visszatérítést követelni.
  2. A Ptk. 306/A. §-a alapján a vásárló jogosult az eredetileg választott szavatossági jog helyett utóbb másikkal fellépni – pl. először kijavítást, majd annak sikertelensége esetén vételár-visszatérítést kérni. Amennyiben az áttérés indokolt volt, illetőleg arra a kereskedő magatartása miatt került sor (pl. nem készült el a javítással a vállalt határidőre), akkor a vevő nem köteles a kereskedőnek az áttéréssel okozott kárt megtéríteni. Egyéb esetekben azonban a fogyasztó köteles az áttéréssel okozott kárt megtéríteni.
  3. Fontos utalni arra, hogy a fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a Ptk.-ban meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el. Ebből adódóan sem szóban (a vevőszolgálatnál, kasszánál), sem írásban (pl. a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékekhez adott jótállási jegyben) nem adható olyan tájékoztatás a fogyasztónak, amely a szavatossági jogoknak a jelen pontban megadott sorrendjétől oly módon tér el, amely által csorbulnak a fogyasztók szavatossági jogai.
  4. Szükséges ismételten kiemelni, hogy amennyiben a szerződő felek a szavatossági igény(ek) érvényesítése során nem tudnak megállapodni, a szerződésszegés tényének és a szavatossági igény jogosságának kimondása bírósági hatáskörbe tartozik.

Mit is jelent a jótállás és mi a tartalma?

  1. A jótállás jelentése, tartalma

Akár kötelező, akár szerződéses jótállásról legyen szó, a szerződés hibátlan teljesítéséért a jótálló felel, és a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett (Ptk. 248. §).

A jótállás alapján érvényesíthető jogok attól függnek, hogy a jótállás a felek megállapodásán vagy jogszabály rendelkezésén alapul-e, így:

  • a kötelező jótállás keretében a jótállási idő alatt felmerülő minőségi kifogás esetében lényegében a 6.2 pontban meghatározott szavatossági jogokat (kijavítást, kicserélést, árleszállítást, elállást) lehet – de kedvezőbb feltételekkel – érvényesíteni,
  • ha pedig a jótállás szerződésen alapul, a felek megállapodása szerinti tartalmú jogok illetik meg a jogosultat, azzal, hogy, amennyiben nem rendelkeznek ezekről, úgy szintén a Ptk. szerinti, a 6.2 pontban ismertetett szavatossági jogokat érvényesíthet a jogosult.

Speciális előírást tartalmaz a Kormányrendelet 7. §-a a termék meghibásodása miatti kicserélésre. Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a)pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Fontos kiemelni, hogy a jótállási jogok gyakorlásának esetében is – eltérő rendelkezés hiányában – a szavatossági jogoknál kifejtett szabályokat kell alkalmazni a Ptk. 248. § (5) bekezdése alapján, amely szerint a törvénynek (a Ptk.-nak) a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.

  1. A jótállás időtartama

A jótállási idő a tényleges teljesítéssel kezdődik, tartamát az ún. kötelező jótállás esetében az azt rendelő jogszabály, míg szerződéses jótállásnál a felek megállapodása határozza meg.

A kötelező jótállás időtartama 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja. Tehát fontos kihangsúlyozni, hogy a jótállási idő nem feltétlenül a vásárlás napján kezdődik.

Mindezek alapján a jótállás időtartama független a szavatossági jogok érvényesíthetőségére irányadó határidőktől, és azokhoz képest akár rövidebb, de hosszabb is lehet.

Látni kell azonban, hogy a gyakorlatban a teljesítéstől (vásárlástól) számítottan “párhuzamosan” telik a szavatossági és jótállási határidő, azok sokszor átfedésben vannak. Amennyiben például a fogyasztó bútort vásárol 10.000 Ft feletti értékben, arra a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján egy év kötelező jótállás jár, függetlenül attól, hogy ugyanerre a bútordarabra a forgalmazó 5 év “garanciát” (szerződésben vállalt jótállást) biztosít, és a Ptk. 308/A. § (1) bekezdése rendelkezése alapján pedig – lévén tartós termékről van szó – három év jogvesztő határidőn belül érvényesíthetőek a szavatossági jogok.

  1. Javítás és kicserélés jótállási kötelezettségként

Amennyiben a jótállásra kötelezett a hibás terméket kijavítja, a jótállás időtartama a Ptk. 308. § (3) bekezdése alapján meghosszabbodik a hiba közlésétől – és nem jelentkezésétől/felfedezésétől – számított annyi idővel, amíg a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem használhatta. Kiemelt fontossággal bír a felfedezett hiba jótállóval történő közlésének az időpontja, vagyis a jogosultnak a felek együttműködési kötelezettsége alapján igyekeznie kell a bejelentés megtételével.

Amennyiben a jótálló a jótállásban vállalt kötelezettsége alapján a hibás dolgot kicseréli, az új dolog szolgáltatását kell szerződésszerű teljesítésnek tekinteni, vagyis a kicserélt dolog tekintetében újra kezdődik a jótállás időtartama.

Ugyanez irányadó, amennyiben a dolog jelentősebb részét cseréli ki a kötelezett – ilyenkor e rész tekintetében újból kezdődik a jótállási határidő. Fontos még, hogy a dolog jelentősebb része kicserélése esetén is áll, miszerint az egész dolog vonatkozásában meghosszabbodik a jótállás időtartama a hiba közlésétől kezdődő azzal az idővel, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. Szükséges kiemelni, hogy a dolog nem jelentős részének kicserélésének esetére ez a rendelkezés nem vonatkozik, azaz ilyenkor a jótállási idő nem hosszabbodik meg.

  1. Kötelező jótállás egyes tartós termékekre

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállással kapcsolatban a Kormányrendelet tartalmaz előírásokat. A rendelet (tárgyi) hatálya csakis az új, Magyarország területén kötött fogyasztói szerződéskeretében értékesített és a rendelet mellékletében felsorolt termékekre vonatkozik. (Ezen feltételek konjunktívak, vagyis csakis együttes fennállásuk esetében tartozik az adott adásvételi szerződés a Kormányrendelet hatálya alá. Bármelyik feltétel hiánya azt eredményezi, hogy a termékre nem terjed ki a Kormányrendelet hatálya – például, amennyiben fogyasztói szerződés keretében, Magyarországon, fogyasztó vásárol a Kormányrendelet mellékletében felsorolt, de nem új terméket.)

A Kormányrendelet mellékletében felsorolt, ezért a kötelező jótállás hatálya alá tartozó tartós termékek az alábbiak:

  1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;
  2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép;
  3. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  4. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  5. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító gép, padlósúroló- és fényesítő-gépek;
  6. varrógép, kötőgép;
  7. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  8. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  9. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi;
  10. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi;
  11. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  12. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  13. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  14. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  15. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  16. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  17. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  18. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  19. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  20. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  21. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  22. írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  23. hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  24. órák 10 000 Ft bruttó vételár felett;
  25. bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.

A felsorolt termékek fogyasztó részére történő értékesítésekor a fogyasztó részére a Kormányrendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal közérthetően, egyértelműen és magyar nyelven megfogalmazott jótállási jegyet kell átadni, de ennek elmaradása nem befolyásolja a forgalmazónak a termékre vonatkozó kötelező jótállási felelősségét. A Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése rendelkezése alapján a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

  1. A szerződéses jótállásról

Amennyiben fentiektől függetlenül, önként nyújt jótállást a forgalmazó, a Ptk. 248. § (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell lennie. Nevezetesen: amennyiben fogyasztónak értékesíti az adott terméket, úgy a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

  • a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát, és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját,
  • valamint utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti (törvényből eredő jogok alatt a szavatossági jogok értendőek, amelyek a vevőt, a jótállástól függetlenül megilletik, és erre a körülményre kell utalást tenni a nyilatkozatban).

A szerződéses jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban rögzíteni kell és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.